40 milliárdos költségvetése van Egernek

Nyomtatás
2018. február 23 - Bajzát Rafael

Eger 2018-as költségvetési bevételi és kiadási főösszege csaknem 40 milliárd Ft (egészen pontosan 39 milliárd 449 millió 33 ezer 671 Ft). Eger központi támogatása 2,95 milliárd Ft, a saját bevételek 8,3 milliárd Ft-ot jelentenek. A költségvetési szervek működésére (a hivatallal együtt) 7,5 Mrd Ft-ot fordít a város. Habis László polgármester, a költségvetési rendelettervezet előterjesztője a vitát megelőző szóbeli kiegészítésében úgy fogalmazott: valóban párját ritkító összegről van szó, melyben a város történetében példátlan, több mint 25 milliárdos felhalmozási, azaz fejlesztéseket, beruházásokat jelentő előirányzat szerepel.



Mindezt Eger költségvetési stabilitására, már a tavalyi büdzsében is szereplő mozgástérre és tartalékokra, valamint kormányzati, uniós, illetve saját forrásokra építi a város. A beruházási hitelfelvételben „van egyfajta bátorság”, amely azt a célt szolgálja, hogy a most rendelkezésre álló, kiemelkedően magas fejlesztési forrásokat minél jobban, ésszerűbben, minél inkább Eger jövőjét építő módon tudjuk felhasználni – fűzte hozzá a polgármester.
A hitelfelvételnél szereplő 400 millió Ft-os, ún. fejlesztési tartalék jelentős, ám ezzel az előző évekhez hasonlóan, mértéktartással bánunk: fontos tudni, hogy a 2017-es hitelfelvételi keretet sem hívta le teljes egészében az önkormányzat.
Feltett szándékunk, hogy az eddigi forrásokhoz képest még további kormányzati támogatásokat kapjunk, pl. iparfejlesztésre, közterületi- és turisztikai fejlesztésekre. Ez ügyben az elmúlt napokban a Kormány több tagjával és Orbán Viktor miniszterelnök úrral is személyesen volt lehetőségem tárgyalni - fogalmazott Habis László. Hozzátette: Eger fejlesztése látható módon fontos a kormányzat számára, s mindez csökkentheti az önkormányzat hitelfelvételi igényét és lehetőséget teremthet „menet közben” más jellegű, helyi problémák megoldására.

A minimálbér és a garantált bérminimum növekedését az önkormányzat saját bevételek felhasználásával kezeli, ez nagy nyomást jelent, ám ebben Eger igazodik az országos összefüggésekhez. Az elfogadott rendelet szerint az önkormányzat az előző évben fel nem használt tartalékokból, valamint többletbevételekből összesen több, mint 400 milliós összeget von be a 2018-as költségvetésbe. Jól látható, hogy a korábban mindig gondossággal betervezett tartalékokra idén is lehet építeni, ugyanakkor a költségvetésben ugyancsak szerepel tartalékképzés. Ezekre az előirányzatokra és az előző évi pénzmaradvány felhasználására utalva Habis László úgy fogalmazott: a remények szerint mindez további döntési lehetőséget ad majd.




A költségvetés előkészítése során az egyébként megalapozott javaslatokhoz képest 1,4 milliárd Ft-ot kellett lefaragnunk, így a mai napon a testület asztalára kerülő költségvetési rendelettervezet a javaslat sorrendben ötödik változata.
Az alapos munkával együtt is vannak a büdzsénkben kockázati elemek, ilyennek látom a városüzemeltetési, hulladékgazdálkodási kérdéseket, valamint a közösségi közlekedés témakörét, ahol a szolgáltatást végző vállalattal kompromisszumra törekedtünk. Fontos, hogy a buszos közlekedés adta lehetőség sokkal vonzóbbá váljon a városunkban.

A költségvetésben megtalálható egy olyan keretösszeg, amely a TOP, GINOP és KEOP „ablakokban” tervezett, uniós támogatású fejlesztési pénzeink lehívhatósását biztosítja. Előttünk áll továbbá az ősszel elkezdett, városunk egészét érintő, egymilliárd Ft-os infrastruktúrafejlesztési csomag (út-, járda- és parkoló felújítások) második üteme, mely a Miniszterelnökséggel kötött megállapodáson alapul.
Ki kell emelni, hogy a csaknem 40 milliárdos költségvetésben még nem szerepel az az 1,2 milliárd Ft-os tétel, amely a várban, a Gazdaságfejlesztési Operatív Program keretében megvalósuló beruházásnak a Dobó István Vármúzeum által megvalósítandó részét jelenti. Itt még nincs támogatói okiratunk, de folyamatban van a közbeszerzési eljárás.
Jelentős fejlesztéseket végzünk a sportban: az a célunk, hogy a Bárány István Uszoda a nyár folyamán üzembe helyezhető legyen, ez egy csaknem 2 milliárdos fejlesztés, melyhez a korábbi TAO-s források mellett immár a kormányzat Modern Városok Programjából is allokáltunk forrásokat. A Kemény Ferenc Sportcsarnokban újabb fejlesztési ütemet valósítunk meg, ez a létesítményt üzemeltető Egri Városi Sportiskolánál szerepel. Továbbra is törekszünk a sportos beruházások és működés tekintetében a társasági adókedvezményből és a banki külön adóból származó pénzek becsatornázására.
A büdzsénkben jelentős a bérfejlesztések hatása: nőtt a köztisztviselők és a pedagógusok bére, s a minimálbér és a garantált bérminimum - a járulékcsökkentéssel együtt is - 155 millió Ft plusz kiadást jelent a 2018-as költségvetésben. Mindezt önerőből gazdálkodjuk ki – mutatott rá Eger polgármestere.

Joomla Business Templates by template joomla

Figyelem!
A www.ekvi.hu weboldal az optimális működéséhez, úgynevezett sütiket (cookie-kat) használ!
A honlap további böngészésével Ön hozzájárul, hogy eszköze fogadja a sütiket!